megint film:
falu a viharsarokban, egyszemélyi vezetéssel, egy hataloméhes, alkoholista volt tsz-elnök/párttitkár, aki persze ősmagyar lett, és a hasonszőrű haverokkal leosztották a kistérséget. az a tipus, aki a jóságos atyácska szerpében tetszeleg, néha osztogat, de inkáb csak a saját kis kicsinyes érdekeit nézi. összejárnak a falu nagyjaival, a pappal, az orvossal és a kocsmárossal, hogy megvitassák a világ dolgait, de főleg, hogy a városiakat, a politikusokat, a cigányokat, a zsidókat, ukránokat, románokat (kihagytam valakit?) gyűlőljék, és a saját rossz, sanyarú helyzetükön szomorkodjanak, ahová taszították őket a fentiek, és persze hogy jól bekúrjanak.
A falu kb fele cigó, munkanélküliség több, a polgármester nélkül itt munkát nem találsz, céget nem indítasz. Eccer csak jön a városból egy minisztériumi csapat, hogy egy eus beruházásra próbálják rábeszélni a polgit, mondjuk erőművet, vagy utat, vagy vagy gyárat, vagy tökmindegy, a falunak nem kell mást tenni, csak nem keresztbetenni, ennyi a feladat, cserébe ott dolgozhatnak, bevétel, munka, lehetőség. A polgármeser tartja a markát, nehogymár kihagyják őt egy ilyen buliból, és mivel nemleges a válasz, küldi el őket a faszba, akkor inkább ne legyen semmi, vele nem fog kibaszni egy kis köcsög eu-s buzi, és inkább megy vissza szomorkodni a haverokkal, a falu meg marad olyan, amilyen volt.
